Csalnak a fedélzeti komputerek?! 2. rész

Fedélzeti komputer

Fedélzeti komputer

A hagyományosabb megoldások még mindig a rendelkezésünkre állnak; tankolással, átfolyásmérővel
vagy égéstermék-méréssel is következtethetünk a fogyasztásra. Az első módszer
persze elég nehézkes, hiszen mindig ugyanaddig a szintig tölteni a tankba
szinte lehetetlenség.

A fedélzeti komputer számításait benzines autóknál például
az aktívszén-szűrő lerakódásai, dízelüzeműeknél pedig a gyakran meglévő előfűtő
rendszer eltorzíthatja. A harmadik alternatívához egy átfolyásmérő beépítése költséges
mulatság, ugyanis az üzemanyag-vezetékekbe kell szenzorokat telepíteni. Végül pedig
adott az egzakt mérés, amely egy kipufogógáz-mérő és egy görgőpad segítségével
elvégezhető.

Érdekes, hogy a hivatalos fogyasztási adatok megadásához a gyártóknak
is ezt írják elő, a fedélzeti komputer által mért adatokat nem tekintik
hitelesnek. A méréskor ugyanis egy pontosan definiált, gyorsításokkal,
fékezésekkel és üresjáratokkal tarkított ciklust imitálnak. A szimuláció során
az elhasznált üzemanyag a kibocsátott égéstermék mennyiségéből megbízhatóan
kiszámítható.

Az autók mérőeszközeit pontosítani lehetne egy aktuális szervizlátogatás
során, de semmiféle törvényi előírás nem vonatkozik a fedélzeti komputerek
hitelességére. Az autósnak azonban garanciaidőn belül joga van arra, hogy a
márkaszervizben kérje a fedélzeti komputere pontos beállítását. A tesztek után
az ADAC néhány irányelvet fogalmazott meg a gyártók számára: a hibahatárt
tartsák öt százalékon belül, ugyanakkor a mérésnél az összes releváns tényezőt vegyék
figyelembe.

 

Kovács Rhewa Andrea

Print Friendly, PDF & Email